A jó minőségű széna jelentősége a lovak takarmányozásában

A széna nem egyszerűen „töltőanyag” vagy „volumentakarmány”, hanem a ló takarmányozásának egyik legfontosabb alapja.

A ló emésztőrendszere arra alkalmazkodott, hogy a nap nagy részében kisebb mennyiségű, rostban gazdag takarmányt fogyasszon, a legtöbb esetben szénát. Egy jó minőségű széna energiát, fehérjét, ásványi anyagokat és vitaminokat biztosít, miközben támogatja a rágást, a nyáltermelést, a bélmozgást és a vastagbél mikrobiomjának működését.

Egy jó minőségű széna egy átlagos, felnőtt, mérsékelt vagy kevés munkát végző ló tápanyagszükségletének jelentős részét önmagában is fedezheti.

Miért ennyire fontos a megfelelő minőségű széna?

Dr. Filip Dániel válasza:

A szálas takarmány, ezen belül pedig a jó minőségű széna fogyasztása rendkívül fontos tényező a ló egészségében! Véleményem szerint, ha az emésztés és az abból adódó finom anyagcsere-folyamatok jól működnek, akkor nagy bajok nem lehetnek!

Sajnos számtalan egészségügyi probléma – nemcsak az, amely az emésztőtraktust érinti – visszavezethető valamilyen emésztési zavarhoz vagy nem megfelelő tápanyagbevitelhez. Mivel a ló takarmányozásában a széna kulcsszerepet kap, ezért közvetlenül hat az emésztőrendszer és az egész szervezet egészségi állapotára.

Egy jó minőségű széna hosszabb rágási időt, egyenletes és megfelelő fogkopást biztosít, valamint fokozza a nyáltermelést. A széna könnyen emészthető rostfrakciói támogatják a gyomortartalom természetes pufferelését, fenntartják a normális bélmozgást, táplálják a vak- és vastagbél rostbontó mikroorganizmusait, elősegítve ezáltal a megfelelő bélsárállag kialakulását.

Ugyanakkor a tapasztalt lótartók tudják, hogy egy jó széna csökkenti az unalom, a falrágás, a karórágás és más takarmányozással összefüggő viselkedési problémák kockázatát is.

Milyen a jó minőségű lószéna?

Így hát csak ismétlem azt, amit mindenki már tud: a megfelelő széna általában tiszta, kellemes, friss, növényi illatú, nem dohos, savanyú, füstös vagy ammóniás. Jó érzés beleszagolni!

A bála szétnyitásakor nem képződik látható porfelhő, és nem található benne fehér, szürke, fekete vagy összetapadt penészes rész. Megfelelően száraznak kell lennie. Ha van rá lehetőség, nem árt megmérni a nedvességtartalmát. Az optimális nedvességtartalom jellemzően 10–15%. A 16–17% feletti nedvességtartalom már növeli a penészedés veszélyét, 25% körül pedig súlyos felmelegedés és akár öngyulladás is kialakulhat.

A jó minőségű széna leveles, de nem túl törékeny. A levelek sok tápanyagot tartalmaznak. A túl szárazra készített széna levelei könnyen letöredeznek, ami tápanyagveszteséggel és több belélegezhető porral járhat.

Nem túl durva és nem túl száras. A későn kaszált, elöregedett növényben több a nehezen emészthető rost, miközben kevesebb az energia és a fehérje.

A másik dolog, ami eléggé egyértelműnek tűnhet, de az „ördög nem alszik soha”, így hát említem én is: fontos, hogy a széna idegen anyagtól mentes legyen. Ne tartalmazzon földet, követ, műanyagot, zsineget, állati tetemet, trágyát, mérgező gyomnövényt vagy más szennyeződést.

Az aszály hogyan befolyásolja a széna minőségét?

Idén aszályos, száraz évet írunk. Sajnos ez kihat a széna mennyiségére és – vélhetően – a minőségére is. Mi történik a szénával ilyenkor, aszályos években?

Mit tapasztalnak ilyenkor a lótartók?

Dr. Filip Dániel válasza:

Igen, sajnos ez egy ilyen év. Majdnem kivétel nélkül minden lótartónak problémát okoz idén a jó minőségű széna beszerzése.

Elsősorban a legnyilvánvalóbb következmény a kisebb terméshozam. Emiatt drágábbá és nehezebben beszerezhetővé vált a széna. A gazdák később vagy kedvezőtlenebb időpontban kaszáltak, esetenként olyan területekről is, amelyeket normál évben nem használnának. Emiatt nőhet a gyomokkal és idegen növényekkel szennyezett tételek aránya is.

Ha a növény a szárazság miatt leáll a fejlődésben, majd egy későbbi csapadék után tovább növekszik, a kaszálás időpontja nehezen tervezhető. A későn betakarított széna gyakran vastagabb szárú, kevésbé leveles, magasabb rosttartalmú, rosszabbul emészthető, valamint alacsonyabb energia- és fehérjetartalmú. Egyszóval silányabb minőségű.

A lovak az ilyen szénából gyakran kevesebbet fogyasztanak, vagy egyszerűen kiválogatják a durvább részeket.

Egy másik tény, hogy száraz körülmények között a ritka növényállomány kevésbé fedi a talajt. Kaszáláskor, rendsodráskor és bálázáskor emiatt könnyebben kerülhet föld és finom ásványi por a szénába. A nagyon alacsonyra állított kasza tovább növelheti a talajszennyeződést. Így a földdel szennyezett széna porosabb, rosszabb ízű, és nem utolsósorban mikrobiológiailag is kockázatosabb lehet.

Aszályban a kívánatos fűfajok visszaszorulhatnak, miközben egyes mélyen gyökerező vagy szárazságtűrő gyomok fennmaradnak. Ha kevés a takarmány, a lovak olyan növényeket is elfogyaszthatnak, amelyeket normális körülmények között elkerülnének. A mérgező növények egy része szárítás után is veszélyes maradhat, ráadásul a szénában a ló már nehezebben válogatja ki őket.

A széna beltartalmi értéke is változik?

Dr. Filip Dániel válasza:

Egyértelműen kijelenthető, hogy változik a széna beltartalma, vagy legalábbis ingadozik. Ezért azt mondom, hogy egy száraz évből származó szénát kockázatos kizárólag ránézés vagy szag alapján megítélni. Ezek mind fontos érzékszervi szempontok, de ha tudományosan akarjuk megközelíteni a lovak takarmányozását, akkor a beltartalmi elemzés mutatja meg, hogy szükséges-e fehérje-, energia-, ásványianyag- vagy vitaminkiegészítés.

Aszályban változhat a megszokotthoz képest a nyersfehérje, az emészthető energia, a kalcium, a foszfor, a kálium és a magnézium aránya. Nem beszélve a nyomelemekről vagy a vízoldható szénhidrátok mennyiségéről.

Ezek mind olyan paraméterek, amelyeket bizonytalan vagy gyanús esetben mindenképpen ajánlanék bevizsgáltatni.

Szénában felhalmozódott nitrátok – kell ettől tartani?

Dr. Filip Dániel válasza:

Félni semmiképpen nem kell, de informálódni és felkészülni annál inkább érdemes.

A nitrátmérgezés lovakban ritkább, mint kérődzőkben, de kialakulhat, és a vér oxigénszállításának zavarát okozhatja. A szárazság és más növényi stresszhatások következtében bizonyos növények nitrátot halmozhatnak fel. Különösen kockázatosak lehetnek egyes gyomok, valamint a cirok-, szudánifű- és kölesfélék.

A szárítás a nitrátot nem távolítja el megbízhatóan, ezért gyanús széna esetén laboratóriumi vizsgálat javasolt.

Mi a helyzet a cukortartalommal?

Amit ezen kívül is fontos megemlíteni, az a változó cukortartalom. A növények stresszhelyzetben – így aszályban is – felhalmozhatnak nem strukturális szénhidrátokat. Ez nem jelenti azt, hogy minden aszályos széna automatikusan magas cukortartalmú, de az érték kevésbé kiszámítható.

Ezért az inzulin-diszregulációban, metabolikus szindrómában vagy korábbi laminitisben érintett lovaknál különösen indokolt a vízoldható cukor-, keményítő- és összes nem strukturális szénhidrát-tartalom vizsgálata.

Gyakori kérdések